Kifejezetten sok olyan oldal van, ahol reményteli kismama jelöltek beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, a férjük nem elég jól áll a dologhoz…nem jön össze évek óta pedig egészségesek vagyunk. Néha meglepődök, mert a 2 gyerekes családanya kétségbeesését , hogy a 3.-dik lurkó nem jön pikk-pakk, mint az elsők még női szemmel sem tudom megérteni. Van két csodaszép gyereke…tehát képesek összehozni.. akkor miért kerülgeti a frász azért mert az első 2 hónapban nem lett állapotos? Azokat a 21-22 éves lányokat sem értem, akik fél éves kapcsolatba már rá vannak kattanva erre a témára…Tudom, mindenki máskor érik meg erre a dologra.
Nálunk sem minden fenékig tejföl. Vannak derűsebb napok, bár azok mostanság már elkerülnek bennünket és inkább a viták vannak. Egyértelműen csak azóta, mióta kijelentettük, hogy egy trónörökösért megy a harc. Párom férfi ember, ennek megfelelően tenyészcsődörnek gondolja magát, aki ha ránéz a másikra, az már attól úgy bekapja a legyet, hogy csak na. Az első hónapokat még csak átvészeltük és rájöttünk, hogy a nézés nem lesz elég. 😀
De közben voltak reménykeltő hónapok, mikor már remélhettük. A pofára esés pedig mindkettőnkbe kételyt ültetett.. Mi van ha valami gond van? Ahhoz, hogy évekig vizsgáljanak vagy kísérletezzünk valóban nagyon ,,öreg” vagyok. Persze ha szerencsés génállományt örököltem ilyen téren (nem lehetetlen , nálunk sok nő rokon elég későn is képes volt egészséges porontyot produkálni, bőven illő kor után) akkor igen, de ez már szerintem is lutri és néha már érzem magamon, hogy igen is az a nő leszek, aki minden hónap végén belehal..
Nem akarok belehalni. Nem akarok megkeseredni. Nem akarok még ha bele döglök is lesz görccsel ébredni vagy épp lefeküdni. Azt szeretném, hogy ez egy reménnyel teli időszak legyen, miközben jobb esetben sikerrel járunk , ha nem akkor pedig jönnek a vizsgálatok, akár ciki akár nem. Ezért jött a blogírás, mint lehetőség. Párommal beszélünk ugyan ezekről a dolgokról, de a kétségeimmel nem akarom terhelni. Biztos vagyok, hogy benne ugyanúgy megvannak ezek és néha hangot is ad neki.. Így aztán ennyi kis titkot beengedek magunk közé. Könnyítve talán az ő helyzetét..
Sokáig gondolkodtam mennyire is ,,pakoljam ki a gondolataim”, de végül úgy döntöttem úgyis alakul majd ahogy akar ez a történet 🙂
Itt a hosszú hétvége, egész jó időt ígérnek úgyhogy mindenki menjen ki a szabadba fénykúrára 🙂
Kommentek